Juan Diaz Canales - Juanjo Guarnido: Blacksad- Árnyak között

Kiadó: Pesti Könyv
Eredeti kiadás éve: 2010
Terjedelem: 52 oldal
Sorozat: Balcksad 1.

Véleményem:  

Képregény? 
A sötét borítón egy világítóan zöld szemű macska cigarettázik? 
Kell ez nekem? 
Naná!

A történet középpontjában egy macskabőrbe bújt nyomozó áll, aki egykori kedvesének gyilkosa után nyomoz.

A cselekmény egyszerű, rövid, és nem mutat újat. Ez egy hagyományos regénynél igencsak negatív dolog, azonban ennek a képregénynek közel sem ez az érdemi része. Műfajához mérten a rajzokban rejlik a lényeg, amik pedig gyönyörűek. Csodálatos a kivitelezés, a képek részletekbe menően pontosak és precízek, egy igazi mestermű ez a kötet. Minden képkockát hosszú percekig méregettem és nézegettem, annyira megragadták a tekintetemet.

A karakterek remekül vannak párosítva a különböző állatfajokkal; A német juhász mint rendőrfőnök, a gorilla mint testőr, a patkány mint lecsúszott besúgó…mind remekül összeillenek. Bár a szereplőknek állatformájuk van, mégis úgy mozognak, úgy beszélnek mint az emberek. Tulajdonképpen mind mind állatfejű emberek.

Lenyűgöző képregény, amit mindenkinek érdemes megcsodálnia. Garantáltan nem lehet neki ellenállni!

Összegezve: 9/10

Read More

Az idei év kedvencei

December végén az emberek összegzik, és értékelik a maguk mögött hagyott évet, ami során kiderül, hogy az esetleges rossz dolgok mellett jelen volt számos kellemes, vagy akár felejthetetlen élmény is.

Én is átgondoltam az elmúlt hónapok eseményeit, és kiválogattam a legjobb olvasmány-, valamint filmélményeimet. 

Könyvek

Először a könyvekkel kezdeném. Idén körülbelül 52 könyvet olvastam el. Ezek különböző műfajok, stílusok, korok képviselői, mégis kiválasztottam közülük öt darabot, amik a legjobban tetszettek.

Takami Kósun: Battle Royale

A Battle Royale már régóta a kívánságlistámon volt, amikor egy véletlen folytán megpillantottam a könyvesbolt polcán.

Kétségkívül ez volt az egyik legnyomasztóbb és legmegrázóbb olvasmányélményem idén, és arányaiban talán ezt olvastam el a leghamarabb.

Annyi biztos, hogy maradandó élményt nyújtott, amit nem felejtek el egyhamar. 

J.K. Rowling: Átmeneti üresedés

Ezzel a történettel először a TV-n keresztül találkoztam. Nem tudtam pontosan, hogy mit nézek, de amit láttam, az felkeltette az érdeklődésemet.

Jó volt egy ilyen realisztikus regényt olvasni a sok földöntúli sztori után. Remek cselekmény, remek szereplők. Emelem kalapom az írónő előtt!

Stephen King: Tortúra

A Tortúrát is először filmen láttam. Nagyon tetszett, hiszen Kathy Bates vérfagyasztó játékával borzongatja és a képernyő elé szegezi a nézőt.

A könyvtől nem vártam sok újat... az elején. Ahogy haladtam vele, egyre jobban éreztem, hogy még a filmnél is többet ad, sokkal nyomasztóbb mint a mozgóképes változata. Amit a filmben nagyon durvának tituláltam, az a könyvben más, és sokkal rosszabb volt. 

Egy szó mint száz, ez is egy jó példája Stephen King zsenialitásának.

Margaret Atwood: Alias Grace

Ez az első Margaret Atwood könyvem, de biztos hogy nem az utolsó. Grace története igazán érdekes. Az írónő egy hiteles és nem túl kecsegtető korrajzot fest a 19. század első feléről. Szinte letehetetlen olvasmány, ami elejétől a végéig fenntartja az olvasó érdeklődését.

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

Az esetek többségében nem szoktam szeretni sem a kötelező olvasmányokat, sem a drámákat. Ez a mű viszont teljesen magával ragadt. A bosszú témájának valamint a megbocsátás kérdésének ilyen elrugaszkodott történetbe való helyezése az író zsenialitására utal.

Ezzel mindenképpen megszerettem Dürrenmattot, és kétség kívül ő lett az egyik kedvenc 20. századi drámaíróm.

Filmek

Idén is sok filmet láttam, újakat és régebbieket egyaránt. Most a legjobban tetsző idei megjelenésű filmeket válogattam össze.

Tűnj el! (Get Out! )

Jordan Pele rendezői debütálása nagyon jóra sikeredett. A Tűnj el! egyszerre hátborzongató és vicces, emellett társadalmi szatíra és a rasszizmus a fő összetevője a filmnek. Az elejétől kezdve jól adagolja a feszültséget, és remekül készíti elő a végkifejletet.

A történetvezetés mellett a színészi játékban sincs kivetnivaló, már az első percekben elfogja az embert a "valami nincs rendben" érzés. Bár sokan horrornak titulálják, én mégis bárkinek -aki kíváncsi rá- szívből ajánlom.

Lego Batman- A film (The Lego Batman Movie)

A Lego kalandot nagyon szerettem (és Batmanért is odavagyok), így izgatottan vártam a következő részt.

Még mindig csodálom a készítőket ( és egyébként minden stop-motion filmnél így érzek) amiért ennyi energiát és időt belefektetnek ezen filmek elkészítésébe, és ilyen csodákkal ajándékoznak meg minket.

A kivitelezése ennek a mozinak is fantasztikus, a sztorit, a cselekményt és a párbeszédeket pedig imádom. Minden olyan Batmannel kapcsolatos logikai bakit és kérdést felvet, és egyben ki is figuráz, ami valószínűleg sok ember fejében megfordult. Poénban és humorban bővelkedik, és nagyon jól esik megnézni.

Nyomd, bébi, nyomd (Baby Driver)

Edgar Wright filmjeiért már jó ideje odavagyok. Műveiben a remek humor és a dinamikusság fog meg rendszeresen. Itt se történt más. A Baby Driver egy száguldással és fékcsikorgatással telenyomott akciófilm, aminek a képsorai, jelenetei és a szereplők apró mozdulatai tökéletesen össze vannak hangolva a zenékkel, amik pedig fantasztikusan vannak összeválogatva.

Logan

(Cselekményleírást tartalmazhat! )

Amikor tömegével jönnek ki az újabbnál újabb szuperhősös filmek (több-kevesebb sikert aratva), akkor szinte felüdülés egy ilyen újszerű, rendhagyó gyöngyszemet megnézni.

A Logan sokkal mélyebb, érzelmesebb, ugyanakkor durvább és bevállalósabb mint egy átlagos darab a műfajból.

 A vad és szinte halhatatlan mutánson is meglátszik az idő múlása, és magányos személyiségét egy óvó "apáéra" cseréli.

Roszomák mindenképpen egy hozzá nagyon méltó filmet kapott, és méltó búcsúztatása egy ilyen nagy múltú karakternek.

Dunkirk

A valós eseményeket feldolgozó háborús dráma, a Dunkirk az év egyik legjobb filmje.

A három síkon játszódó történet hihetetlenül nyomasztó, és lelkileg sokkoló a néző számára. A film elejétől a végéig lehet érezni a feszültséget, amit csak növel Hans Zimmer zenéje.

A felvételek gyönyörűek, a színészi játék pedig kifogástalan. Minden szereplőn érezni lehet a reménykedést, a hazavágyást, ugyanakkor a félelmet és a teljes összeomlás közeledtét.

Remek film egy tragédiáról, újszerű megközelítésből.

Vademberek hajszája ( Hunt for the Wilderpeople) 

Ez az Új-zélandi road movie teljesen a szívemhez nőtt. A kövér gyerek és a mogorva öregember kalandja nagyon humoros, jópofa és szívmelengető. A felvételek és a táj gyönyörű, a szereplőket pedig nem lehet nem szeretni. Taika Waititi ismét egy remek és egyedi filmet rendezett, amit mindenkinek érdemes megnéznie.
Ricky Baker nevét pedig jó ideig nem fogom elfelejteni.

Ez lenne az én kis év végi összesítésem, remélem jövőre még hosszabb lesz a lista.

Addig is mindenkinek könyvekben és filmekben gazdag boldog újévet kívánok! :)

Read More

Thor: Ragnarök

Rendező: Taika Waititi
Szereplők: Chris Hemsworth, Cate Blanchett, Tom Hiddleston, Tessa Thompson, Mark Ruffalo, Jeff Goldblum, Idris Elba, Karl Urban, Anthony Hopkins
Megjelenés éve: 2017
Játékidő: 130 perc

Thor elveszti pörölyét, majd elfogják az univerzum egy távoli pontján. Próbál visszajutni Asgardba, hogy megmentse a népét a Hela által előidézett Ragnarök pusztításától. Addig is túl kell élnie egy gladiátorharcot a Nagymester bajnoka ellen.




Véleményem: 
A 2011-ben készült Thor című film egy elfogadható, nézhető kezdése volt a sorozatnak, és bizonyos jeleneteire még most, évekkel az utolsó megtekintése után is emlékszem. A folytatásáról, a Thor: Sötét világról ez sajnos nem mondható el: középszerűre és felejthetőre sikeredett. Ezek után kezdetben nem is izgatott az új film híre. Azonban a rendező választás miatt kíváncsi lettem rá. Taika Waititi (Hétköznapi vámpírok, Vademberek hajszája) igazán különleges stílussal rendelkezik, sajátos humora van, amit én személy szerint nagyon szeretek. Éppen ezért kíváncsiságtól hajtva ültem be a moziba.

Ez a rész teljesen más mint az előző kettő. Mind hangulatban, mind látványban sokkal színesebb és izgalmasabb azoknál. A képi világ megkapó, és még az is,amit az előzetest látva giccsesnek könyveltem el, a filmben igazán klasszul fest. A soundtrack is szuper, sokat ad a nagy egész atmoszférájához.

A film fő újdonsága a humorosság. Már a legelső jelenettől kezdve ontja magából a poénokat és a komikus jeleneteket. Van egy-két beszólás, ami szerintem kevésbé vicces, és feleslegesnek tűnik, de alapvetően nagyon betalálnak az élcelődések, a szellemes megjegyzések és az adott helyzet miatt szórakoztatóvá váló szereplők.

Karakterek terén is észlelhetők a változások. Thor végre nemcsak egy nagydarab, gőgös istenke, hanem kezd igazi vezetővé válni. Loki egy menthetetlenül számító személy, de most megismerhetjük a jó oldalát is. Hulk kifejezetten szerethető, a Thorral való piszkálódása pedig mulattató. A régi,unalmas mellékszereplőket újak váltották föl. Közülük Valkyrie a legkiemelkedőbb, akinek a személyében egy nagyon badass női karakterrel ismerkedhetünk meg. Hela, a halál istennője sajnos nem lett túl emlékezetes főgonosz.

A színészek játékában nem találtam kivetnivalót, Jeff Goldblum pedig elképesztő a Nagymester szerepében. Kétség kívül a film egyik legemlékezetesebb szereplője.

Összességében nekem ez a film meglepetés volt, és örülök, hogy megnéztem. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akár tetszettek az előző Thor filmek, akár nem.

Egy jó tanács: bár nagyon hosszú a stáblista, de érdemes végig várni, mivel két plusz jelenettel is kedveskednek a készítők.

Összegezve: 8/10

Előzetes:

                

Read More

Mary E. Pearson: Az árulás szépsége

Kiadó: GABO
Eredeti kiadás éve: 2016
Terjedelem: 630 oldal
Sorozat: A Fennmaradottak krónikái 3.

Figyelem! A fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat!

"Lia túlélte Vendát – de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a hercegnő állíthatja meg. 

A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét. Amikor megpróbálja figyelmeztetni Morrighant, összekülönbözik Rafe-fel, és nem tudja, megbízhat-e Kadenben, aki követte őt. 

A Fennmaradottak krónikájának fináléjában árulókat kell leleplezni, áldozatokat kell hozni, és végre kell hajtani a lehetetlent, mert valamennyi királyság sorsa a tét."

Véleményem: Ismét eljött az idő, hogy búcsút intsek egy világnak. A sorozatoknak ez az átka. Mire megszeretem, addigra el is kell engednem.

A kapcsolatom A Fennmaradottak krónikáival nem indult tökéletesen. Az árulás csókjával a szépen felvezetett csavar ellenére sem voltam teljesen elégedett, Az árulás szíve pedig szokványos második részként hatott rám, és csak néhány apró részlet maradt meg belőle mire neki láttam a befejező kötetnek. Most pedig Az árulás szépsége kellemes csalódást nyújtott.
Rögtön az előző rész függővégének folytatásával kezdődik a könyv.
Lia túlélte sérüléseit, de nem sikerült elpusztítania a gonoszt. Mindenképpen haza akar menni megvédeni az otthonát, emiatt azonban szembe kerül Rafe-fel. A háború közeleg, miközben régi sérelmek és sötét titkok kerülnek felszínre. Lia feladata, hogy ezeken felülemelkedve megállítsa az ellenséget, és bár áldozatok árán, de megmentse a birodalmat. 

Először is a szereplőkről szeretnék szólni. Lia soha nem tartozott a kedvenc női főszereplőim közé. Nem tartottam szimpatikusnak, sőt, néha kifejezetten idegesített. Most viszont végre megkedveltem. Nagyon sokat fejlődött. Egy felnőtt, érett vezető lett belőle, aki átlátva az embereken és leküzdve a nehéz helyzeteket hatalmas dolgot vitt véghez. Rafe is nehéz helyzetbe kerül, és nagy feladat hárul rá, de Lia iránti érzéseit semmi sem gátolhatja. Kadent igazából eddig is kedveltem, és bár Pauline nem volt a szívem csücske, ő is pozitív irányban változott meg. Jeb, Sven, Tavish és Orrin pedig egészen a szívemhez nőttek.

A kezdetek során fellépő nem túl szokványos szerelmi háromszög egyik csúcsa levált időközben. A Kaden és Lia közti kapcsolat átalakult, már nincs szó szerelemről, de kialakult köztük egyfajta kötelék, ami igen erős.

A történet folyása kezdetben egészen egyenletes, és bár néha kicsit lankadt a figyelmem, de alapvetően izgalmas volt. A végén pedig csak kapkodja a fejét az ember, annyira eseménydús és pörgős a cselekmény. Mégis, mindezek ellenére sem éreztem katarzist, nem rágtam le a körmeimet izgalmamban és nem ért hatalmas meglepetés a végén.

Ami nagyon tetszett, az a Morrighan múltját bemutató elbeszélés volt. Nagyon jó, hogy ezt is tartalmazza a könyv, és az elmúlt idők eseményeibe is bepillantást kaphatunk.

Összességében tetszett, befejező kötetnek kifejezetten jó. Nem bántam meg, hogy megismerkedtem ezzel a világgal, és nyugodt szívvel ajánlom az érdeklődőknek.

Összegezve: 8/10

Read More

Amy Ewing: Az Ékkő

Kiadó: Maxim
Év: 2016
Terjedelem: 368 oldal
Sorozat: The Jewel-trilógia 1.

"Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni."


Véleményem: Őszintén szólva,nem vártam túl sokat ettől a könyvtől. Nem hittem, hogy tud újat mutatni a történet, hiszen itt is megtalálhatóak a szokásos elemek: disztópikus világ ,különböző körzetekben élő társadalmi csoportok, a főszereplő pedig más mint a többiek és lázadozik a rendszer ellen. Ha pedig ez nem lenne elég, még egy tiltott szerelem is kibontakozik. Minden második YA regény valaha...

Aztán elkezdtem olvasni a könyvet, és valami oknál fogva egyszerűen nem tudtam letenni, és csak úgy faltam a sorokat. A sablonos dolgok köré olyan világot, történetet épített az írónő, amitől az egész izgalmas lett, és feszülten vártam, hogy mi fog történni a következő oldalon.

Egy elég kemény antiutópisztikus társadalom tárul elénk. Itt a gazdag nők a különleges lányokat arra használják, hogy világra hozzák leendő gyermekeiket,mivel ők befolyásolni tudják a gyermek tulajdonságait a mágiájukkal. Azonban ezek az úri hölgyek tárgyként bánnak a lányokkal, és tulajdonuknak tekintik őket, így bármit megtehetnek velük. Egymással versenyeznek, dicsekednek a "szerzeményükkel" . Bármit képesek megtenni a saját érdekükben, és egyáltalán nem tisztelik az emberi életet.

Violet számomra eléggé semleges szereplő. Nem volt vele különösebb problémám, azonban nem is kedveltem meg. A legtöbb figurával ugyanígy voltam. Azonban Garnetet kiemelném. Bár nem kapott nagy szerepet, és nem mindig viselkedett a legkedvesebben, de pont ezért, hogy kilóg a látszattökéletességből , rögtön megkedveltem.

Sajnos teljesen egyedinek nem mondható a történet, de az írónő jó dolgokat hozott ki belőle. Közel sem tökéletes, de bevezető, első kötetnek egész jó. Élvezetes, gyorsan olvasható, és olyan függővéggel fejeződik be, ami után az ember rögtön meg akarja kaparintani a folytatást.

Tudom ajánlani, és még akkor is megér egy próbát, ha már unod a disztópikus YA regényeket.


Összegezve: 7/10

Read More

Doctor Strange

 "A világhírű idegsebész, Dr. Stephen Strange élete tragikus fordulatot vesz egy szörnyű autóbaleset következtében. Miután a kezeit attól kezdve használni képtelen orvosnak a hagyományos gyógymódok nem használnak, valószínűtlen helyen talál segítséget - egy titokzatos himalájai enklávé, a Kamar-Taj az utolsó reménye. Strange hamarosan rádöbben, ez a hely nem pusztán a gyógyításé, hanem a hadviselésé is: láthatatlan, sötét erőket kell visszaverniük, melyek világunk elpusztítására törekszenek. A doktor rövidesen válaszút elé kerül: visszatér régi, vagyonnal és népszerűséggel járó életéhez, vagy hátat fordít múltjának és újonnan szerzett mágikus képességeit latba vetve a világ szolgálatába áll a valaha volt legerősebb mágusként."

A folyamatosan bővülő Marvel-moziverzumot az évek során egyre jobban kezdtem/kezdem megkedvelni, így nem csoda, hogy már nagyon vártam a Doctor Strange érkezését.
Mivel már nem egyszer előfordult, hogy csalódtam egy filmeben, ezért most nem voltak nagy elvárásaim. Nyilván egy bizonyos szintet azért vártam a filmtől, amit meg is kaptam. Sokkal többet nem adott, de legalább kevesebb sem volt.

A látványvilága csodás. Az, amikor a teret hajlítják, formálják, nagyon bámulatos és ötletes, látszik a munka, amit beleöltek. (Mondjuk az utak és épületek elforgatása az Eredetet juttatta eszembe, de ez nem zavart különösebben)
A szereplőgárda elég jó, a színészek jól hozzák a szerepüket, Benedict Cumberbatch pedig remek Stephen Strange.  Emellett Tilda Swinton mint főmágus is jó választás volt.

A karakterek is teljesen a helyükön vannak. Mordo egy érdekes alak, róla szívesen megtudtam volna még több információt. 

A humort a gazdag és híres Strange biztosítja a cinikus, vicces beszólásaival.  Bár nem hatott újan ez a fajta karakter, de ettől függetlenül szórakoztató figura.  A poénok jól vannak adagolva, nem  erőltetettek, és némelyik meglehetősen ütősre sikeredett.
A film közben csak egy-két nagyon apró utalás van más Marvel film(ek)re, éppen ezért bárki nyugodtan megnézheti, mert érteni fogja.

Én személy szerint meg vagyok elégedve a filmmel, mindenképpen érdemes megnézni, bátran ajánlom az érdeklődőknek.

Összegezve: 8/10

Read More

Naomi Novik: Rengeteg

Kiadó: GABO

Év: 2013

Terjedelem: 488 oldal

"Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad."


Véleményem: Ezt a könyvet részben a borítója miatt vettem meg. Úgy gondoltam, hogy ha ilyen csodás a külcsínje, a tartalma sem lehet rossz. Azóta rájöttem, hogy a kettő nem feltétlenül függ össze.

A történet középpontjában  egy fiatal lány, Agnyeska áll. Agnyeska nem egy szépség, és emellett elég ügyetlen. Számomra mégis ezek a tulajdonságok tették szimpatikussá. Végre nem egy tökéletes, gyönyörű, mindenhez értő főhősnőt kaptunk, hanem egy megfoghatóbb karaktert ismerhettünk meg.

Érdekes volt a könyv eleje, amikor leírja, hogy ki is az a bizonyos Sárkány, és hogy miért visz el magával lányokat. Amikor pedig a kiválasztásra került a sor, egyre jobban nőtt a feszültség és az izgalom, annak ellenére, hogy nem volt nehéz kitalálni hogy ki lesz a választott lány. Ami lendület itt elkapott, még pár oldalon keresztül hajtott, de sajnos rövidesen elhalt. Bár volt még a történet során egy-két izgalmasabb, érdekfeszítőbb rész, de alapvetően számomra unalmassá, vontatottá vált a cselekmény. Szenvedtem az olvasásával, alig tudtam előrébb haladni. Egy ponton már fontolgattam a könyv félbehagyását, de végül sikerült befejeznem.

Agnyeska és a Sárkány kapcsolata elég különös, ami főleg a Sárkánynak köszönhető. Egyik pillanatban még azt hittem, hogy kedves lesz végre, a másikban pedig ismét ellenszenvessé vált. Egy mogorva vénember volt egy fiatal testbe zárva.

Forrás: katt 

Maga az alapötlet, és a világ tetszett. A mágia megjelenése, és a Rengeteg (mármint az erdő) eredete és hatása kifejezetten érdekes volt. A gonosz erdő múltja és keletkezése elég szívszorító.

Az írónő egy egészen különleges világot hozott létre. A stílusával nem volt problémám. Sajnálom, hogy nem tudta annyira lekötni a figyelmemet és az érdeklődésemet sem tartotta fenn. Kár érte, mert szerettem volna szeretni ezt a könyvet.



Összegezve: 6/10

Read More

Filmek

Az útvesztő
Tűzpróba

Beavatott
A lázadó
Doctor Strange
Thor: Ragnarök

Read More

Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító

Kiadó: Fumax
Év : 2016
Tejedelem: 112 oldal

"Úgy ​​érzed, kilógsz a sorból? Szeretnéd kapcsolatépítésen keresztül előremozdítani a karrieredet? A felnőttség olyan új, izgalmas kihívás a számodra, amire érzésed szerint teljesen fel vagy készülve? Hát pfuj. Kérlek, állj odébb!

Sarah Andersen, az elképesztően népszerű, ifjú brooklyni művész lezseren megrajzolt, tökéletesen célba találó rövid képregényei ugyanis nekünk, többieknek szólnak. Bemutatják, hogyan lehet teljes hétvégéket fenséges módon elszúrni az interneten, milyen elviselhetetlen kín egy jóképű sráccal kézenfogva végigmenni az utcán, vagy egész nap arról álmodozni, hogy végre hazaérünk és belebújhatunk a pizsamánkba. Más szavakkal: a modernkori fiatal élet horrorisztikus és kényelmetlen valóságát. Ja, és egyáltalán nem önéletrajzi ihletésűek! Cseppet sem azok!
A Felnőni kiábrándító a rajongók kedvenc képsorait tartalmazza tucatnyi új képregény mellett, amelyek csak ebben a kötetben olvashatóak. Sarah őszintesége, az olyan témáknál, mint pl. testkép, öntudat, introvertáltság, személyes kapcsolatok, és a melltartó-mosás gyakorisága, képregényeit elképesztően viccessé varázsolják – amellett, hogy mindenki magára ismerhet bennük.
Sarah munkásságát csak a Facebookon több, mint egy millióan követik, e könyv megjelenésekor a magyar rajongótábor, a Doodle Time Magyarul pedig kis híján harmincötezer rajongót tudhat magáénak!"

Véleményem: A Facebookon már régebben is összefutottam Sarah Andersen néhány képével. Nagyon tetszettek, mivel tökéletesen rátapintottak a lényegre, és ebben a csíkos felsős lányban megláttam önmagamat.
 A rajzok mindennapi dolgokat, helyzeteket mutatnak be, amiket szinte mindenki átél/csinál/gondol, legyen az pozitív, vagy éppen kínos.
Szó van benne a könyvmolyságról, párkapcsolatról, emberekhez való viszonyulásról, női gondokról, és még sok másról.
Ez a könyv egy igazán szórakoztató válogatást tartalmaz, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.
Sarah oldalát ezen a linken tudjátok elérni: http://sarahcandersen.com/
Végül pedig itt van néhány kép ízelítőül: (rákattintva nagyobb lesz a kép)

Összegezve: 10/10

Read More

James Dashner: Halálos hajsza

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 302 oldal
Sorozat: Halandósági elv-trilógia 1.

"Michael szinte minden idejét a VirtNetben tölti, élete kalandok és izgalmas hackertámadások sorozata. Egyre magasabb szintekre jut a számítógépes játékvilágban, a szabályokkal mit sem törődik – miért is törődne, hiszen mind totál értelmetlennek tűnik. Ám egyes szabályoknak nagyon is jó oka van: bizonyos műszaki fejlesztések illetéktelen kezekben rendkívül veszélyesek lehetnek. És a veszély valóra is válik. 
Michael egy napon sokkoló esemény szemtanúja lesz, melynek élményétől nem tud szabadulni. Egyedül van, a szülei elutaztak, a barátai pedig csak a virtuális térben elérhetők. Ekkor a történet még meglepőbb fordulatot vesz: egy szervezet rákényszeríti Michaelt, hogy barátaival együtt kutassa fel Kaine-t, azt a titokzatos hackert, aki nemcsak az egyre szaporodó halálesetekért felelős, hanem a VirtNet fölött is át akarja venni az uralmat. Senki sem tudja, hogy a virtuális világ melyik zugában rejtőzik, és mire képes. Michael, Bryson és Sarah elindul az Ösvényen, amely talán elvezet Kaine-hez. Szörnyű és brutális próbák, lávafolyamok, kozmikus földrengések és öldöklő háborúk között vezet az útjuk. Ezer halál vár rájuk, de csak a virtuális álomban – vagy talán mégsem csupán ott? Ahogy a játék és a valóság határai egyre inkább elmosódnak, úgy lesz a virtuális álomból igazi rémálom…"

Véleményem:  Annak idején Az útvesztő teljesen magával ragadott. Még most is habozás nélkül kijelenthetem, hogy az egyik kedvenc könyvem. Ezek után már bíztam az író tehetségében és remek történeteiben, így nem volt kérdés, hogy nekikezdjek-e James Dashner új sorozatának. A boltban meglátva és a fülszöveget elolvasva úgy éreztem, hogy be kell szereznem, és rögtön el kell kezdenem az olvasását. Izgatottan és reménnyel telve vágtam neki az olvasásnak, így azonban még rosszabbul esett az, hogy csalódnom kellett a könyvben.

A történet szerint a főszereplő, Michael legtöbb idejét a VirtNetben, egy virtuális világban tölti barátai társaságában. Miután szemtanúja lesz egy öngyilkosságnak, felkeresi őt egy szervezet, és rákényszeríti Michaelt, hogy keresse meg Kaine-t, aki az egyre csak gyarapodó halálesetekért és a VirtNetben történő különös dolgokért felelős. Különböző próbákon kell túljutniuk, miközben a valóság és az álom kezdenek összemosódni.

Túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy egy cseppet sem tetszett, de az tény, hogy ez most nem az én könyvem.
Nem fogott meg, nem kötötte le a figyelmemet. Volt, amikor úgy kellett rávennem magamat a folytatására csak mert nem szeretek könyvet félbehagyni. A sok kihívás, feladat ellenére unalmasnak éreztem a cselekményt. Beértem volna azzal, ha csak egy vagy két akadállyal kellett volna szembenézniük, és azok ütős, jól felépített megmérettetések lettek volna. Néha a kevesebb több.
A szereplőket egyáltalán nem sikerült megkedvelnem. Michael, Sarah és Bryson a korukhoz képest eléggé gyerekesen viselkednek. Próbálnak felnőtt módon viselkedni, de ez nem sikerül nekik. 

 A humorosabb részeknél éreztem, hogy vicces akart lenni, de valahogy nem tudtam nevetni a poénokon, nem mosolyodtam el önkéntelenül a szórakoztatóbb jeleneteknél. Nem éreztem őket elég poénosnak, szellemesnek, sőt, inkább erőltetettnek tűntek.

A fogalmazásmód, konkrétabban a párbeszédek idegesítettek. Nem tudom miért, de sokszor nagyon irritált, talán az egyszerűsége miatt.

Volt benne egy-két jobb rész és néhány érdekesebb fordulat, de sajnos a végén lévő csavar nem lepett meg kellőképpen. Emellett a vége nekem kicsit furcsa és olyan semmilyen volt.

Sajnálom, hogy csalódnom kellett benne. A fülszöveg és a név megvett magának, azonban a történetnek ez nem sikerült.

Egyébként nem értem, hogy ennek a könyvnek mégis mi köze van a Mátrixhoz és A tetovált lányhoz

Összegezve: 5/10

Read More

Sherry Gammon:Szerethetetlen

Kiadó:Maxim
Év:2013
Terjedelem:404 oldal
Sorozat:Port Fare #1

"A ​​tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az új srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a kisvárosból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik.

Sherry Gammon első regénye, a Szerethetetlen egy trilógia első kötete. A sorozat az emberi szellem erejét és kitartását hirdeti – és azt, hogy soha nem szabad feladni, különösen ha szerelemről van szó."

Véleményem:Nem vártam sokat ettől a könyvtől,mivel nem is tudtam róla sok mindent.Egy kicsit talán még előítéletes is voltam,amin az sem segített,hogy már kb.a 27.oldalnál úgy voltam,hogy nekem elég lesz ennyi,nem bírom tovább olvasni.Nem volt kedvem még egy „a rossz sorsú,egyszerű lányba beleszeret a különös,jóképű pasi,aki után meg az utálatos pom pom lány koslat” sztorit olvasni.Igazából csak azért folytattam,mert Seth szemszöge valamennyire érdekelt.Ez egy elég jó döntés volt,mert rövid időn belül belerázódtam,és kezdtem élvezni a történetet.

Maggie nem volt számomra túl emlékezetes karakter,nem kedveltem különösebben. Elég idegesítő volt az önfejűsége,és az engedetlensége ami miatt másokat is bajba sodort.Ugyanakkor sajnáltam az életkörülményei miatt,és hogy még az anyjáról is neki kellett gondoskodni úgy,hogy ezért semmiféle köszönetet vagy szeretetet nem kapott.Tényleg borzalmas lehet egy ilyen anya mellett élni.

A fiúk jobban a szívemhez nőttek (mily meglepő),akik mind a hárman jóképűek/nagyon jóképűek/hihetetlenül jóképűek voltak. Colter a jószívűsége és a kis ügyetlenkedései,”kisfiússága”és az orvosi segítségei miatt volt szimpatikus.Seth a kedvességével,humorával,és szeretetével egy főnyeremény.Tényleg mindent megtett Maggiért,védte,gondoskodott róla,és ami a legfontosabb,teljes szívéből szerette. Booker pedig….hát,ő volt a kedvencem.Imádtam a hülyéskedéseit,a beszólásait,melegszívűségét,segítőkészségét és úgy az egész lényét.

Különösebb karakter fejlődés nem volt,senki sem állt át a másik oldalra,nem lettek kedvesebbek,vagy éppen gonoszabbak.A szerelmi szál elég hullámvölgyes volt,egymásra találtak,aztán szétváltak,majd újra egymásra találtak,és voltak pillanatok,amikor már legszívesebben levakartam volna őket egymásról,mert néha kicsit túlzásba vitték.

A drogos szál érdekes,megdöbbentő és durva volt,Alan pedig elég beteg karakter volt.Félelmetes belegondolni,hogy a való életben is vannak ilyen emberek,és bárkire rátámadhatnak akár a legnyugodtabb helyen is.

Összességében nem volt rossz.Az eleje számomra kicsit unalmas volt,de aztán lassan beindultak a dolgok,és egyre izgalmasabb lett a helyzet,a végén pedig szorosan egymást követték az események.Néha nem annyira tetszett az írásmód,de egyébként jó beszólások,megmosolyogtató párbeszédek vannak benne,miközben komoly témát boncolgat az írónő.

Tudom ajánlani,egész jó kis könyv,és most már nagyon kíváncsi vagyok Colter és Booker történetére is. 

Összegezve:8/10

Read More

Tűzpróba (film)

Minél előbb le akartam írni a gondolataimat,ezért előre is elnézést kérek,ha néhol kissé zavaros az írásom.Megértésetek köszönöm!

Nagyon vegyes érzéseimmel vannak ezzel a filmmel kapcsolatban.Nagyon szeretem az Útvesztő trilógiát(lassan sorozat ?),és az első film is kifejezetten tetszett ahhoz képest,hogy voltak eltérések a könyvtől.Most a második résznél reménykedtem,hogy ezt is jól megcsinálják,tetszeni fog,és azért lesz köze a könyvhöz.Sajnos már akkor bizonytalanság fogott el,amikor megnéztem az előzetest.Már akkor láttam,hogy ez igencsak eltér a könyvtől,mégis a moziba úgy indultam,hogy biztos csak az előzetesben nincsenek benne a könyv hű jelenetek.Sajnálattal kell közölnöm,hogy a trailer nem hazudott:a filmben konkrétan egy (vagy maximum kettő) olyan jelenet van,amire a könyvből is emlékszem. Minden teljesen máshogy történik,sőt,még a harmadik részből is vannak benne fontosabb információk,személyek,csoportok,még jó hogy a szereplők nevei nem lettek megváltoztatva.Emiatt szinte minden fontosabb jelenet is kimarad,ami érthetőbbé tehetné az eseményeket,a szereplők döntéseit,cselekedeteit,nem pedig csak annyi jönne le az egészből,hogy folyamatosan menekülnek,és szinte ők se tudják hogy pontosan mit is akarnak.Az elején kimondottan kusza a történet,és a film további részeiben is vannak néhol megmagyarázatlan,logikátlan dolgok.

Forrás

Azért nem kell csüggedni,mert kifejezetten jó oldalai is vannak a filmnek.A látvány nekem nagyon bejött,a romos,sivatagos várost/tájat nagyon jól megcsinálták,valamint a  zombira hasonlító,elég durva kinézetű buggyantak is tetszettek.Az akció jelenetek is egész jók voltak.Akik már olvasták a könyvet,azok tudják hogy új szereplőket is kapunk.Kicsit féltem attól,hogy milyenek lesznek,mert én nem igazán így képzeltem el őket,de végül rájöttem,hogy mégiscsak jó választások voltak a színészek.Bár Brenda kicsit furcsa volt rövid hajjal,de például akármennyire is furcsán hangzik,Jansont a pozíciója és viselkedése ellenére kifejezetten megkedveltem,a film alatt ő volt az egyik kedvenc szereplőm.

Sokszor a filmekben mindig kell lennie valamilyen romantikusabb jelenetnek,akár oda illik,akár nem,éppen ezért örültem,hogy legalább ezt többnyire hanyagolták a filmben,és nem kellett emiatt is fognom a fejemet.

Ugye az Útvesztő könyveknek a hangulatát részben a sajátos szóhasználat (bökött,plottyos stb.) adja meg,ami sajnos itt nem igazán volt meg.Minho párszor használta ezt a szójárást,bár az elég kevés volt,és inkább a basszus,francba,és fenébe szavak hangzottak el elég sokszor.Ez nem volt olyan vészes,csak úgy gondoltam azért megjegyezném.

Mint film szerintem nem volt olyan rossz ,viszont ha azt nézzük,hogy ez egy adaptáció,akkor annak elég pocsék.Csinálhatták volna legalább egy kicsit könyv hűbben,és akkor talán még izgalmasabb és érthetőbb lenne. Pontosan ezért senki,még véletlenül se úgy nézze meg,hogy a regényhez akarja hasonlítani,mert nagy valószínűséggel hatalmas csalódás érné.

Read More

Agatha Christie:Tíz kicsi néger

Kiadó:Európa Kiadó
Kiadás éve:2010
Terjedelem:266 oldal
Sorozat:-

"Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? 
A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét tartja kezében az olvasó."

Véleményem:Nem vagyok valami tapasztalt a krimik terén,de mindig is érdekelt ez a műfaj.Ezért találtam rá a Tíz kicsi néger-re is,amit joggal tartanak az írónő legjobb,leghíresebb művének.

Adott tíz,egymástól független és egymásnak ismeretlen ember,akiket meghívnak egy különös szigetre.Mindegyikük más-más okból érkezik arra nem számítva,hogy másik kilenc emberrel kell ott tölteniük az idejüket,miközben még a tulajdonossal sem találkozhatnak.Különböző  emberek különböző élettel,mégis valami összeköti őket.Mindegyikük múltjában van egy sötét folt,amit legszívesebben elfelejtenének,és amiről csak ők tudják az igazságot.Vagy mégsem?
Egyre különösebb dolgok történnek,a vendégek pedig egyre zavartabbak lesznek,miközben a sziget teljesen megközelíthetetlen,és elhagyhatatlan.

Eléggé kíváncsi természetű vagyok,és ez az egyik oka,hogy hamar befejeztem a könyvet.Csak úgy faltam a sorokat,tudni akartam hogy ki a következő áldozat,ki marad életben,és persze hogy ki a gyilkos.Sokszor rá szoktam jönni hogy mi a csattanó a végén,de ennél egészen az epilógusig lövésem se volt,hogy ki állhat az egész mögött,és pont ezért volt végig izgalmas,és nem lankadt a figyelmem.

A szereplők változása is érdekes volt.Kezdetben mindenféle emberrel találkozhattunk,akik próbáltak egymással ismerkedni.Aztán az első áldozat után már mindenki mindenkire gyanakodni kezdett.A végén pedig már senki senkiben sem bízott meg,egymást vádolták,egyre jobban féltek,némelyikük pedig már kezdett kicsit becsavarodni.
 A legelején egy kicsit túl sok volt a név,és az információ,nem mindig voltam teljesen képben hogy ki kicsoda,de aztán már belerázódtam,és gond nélkül eligazodtam a szereplők között.

Mindenkinek csak ajánlani tudom,igazi letehetetlenül jó könyv.Ami pedig a legfontosabb:ez aztán a tökéletes gyilkosság!

Összegezve:10/10

Read More

Top 5 könyves férfi szereplő

Gondolom mindenkinek van olyan kedvenc szereplője,akiért teljesen odavan.Sokszor több ilyen is van,és nehéz csak egy kiemelkedőt választani.Én most összegyűjtöttem 5 olyan férfi/fiú könyv szereplőt,akik megfogtak,és favoritok lettek a számomra.

5.Noah Shaw (Michelle Hodkin-Mara Dyer eszmélése)

Noah sajnos csak az ötödik helyet foglalhatta el,de ettől függetlenül az egyik kedvencem.Azzal a beképzelt,öntelt viselkedésével (na meg a hihetetlen jóképűségével) teljesen levett a lábamról.Ezek mellett pedig okos,és gondoskodó is,amik nem utolsó dolgok.





4.Grayson Kennedy (Kelly Oram-Szívzűrterápia strébereknek)

Gondolom nem csak én szerettem Grayson lehengerlő személyét.Egyértelműen a kedvencek közé emelte az Avery-vel való kapcsolata,ahol segítette,megvédte,és szerette a lányt.Meg persze a zuhanyzós jelenete felejthetetlen.

3.Will Herondale (Cassandra Clare-Pokoli szerkezetek trilógia)

Ebben a trilógiában nekem mindig Will volt a kedvencem.Jem is szimpatikus volt,de mégis inkább Will-nek szurkoltam.Energikus árnyvadász,aki bármit megtenne a szeretteiért,és sosem adja fel,ha egyszer valamit elhatároz,azt véghez is viszi.







2.Chaol Westfall (Sarah J. Maas-Üvegtrón)

Chaol megérdemli a 2.helyet.Kedves,bátor,megbízható,szeretetre méltó, és Celaena-val teljesen összeillenek.Méltán az egyik kedvencem,és valószínűleg még sokáig az lesz.Nem sokkal maradt le az első helytől.






1.Maxon Schreave (Kiera Cass-A Párválasztó)

Hogy én mennyire imádom ezt az embert!Ő aztán tényleg az igazi szőke hercegem.Jól kezeli a különböző helyzeteket,megfontolt,önzetlen.Valamiért mindig az "aranyos" szó jut az eszembe róla,ami ugyancsak igaz rá.Persze az sem elhanyagolható tény,hogy nagyon jóképű,és ő a herceg.Őszintén,szerintem ennél több már nem is kell,és a listámnak is ő a királya.

Read More