Published december 31, 2017 by Haradel with 0 comment

Az idei év kedvencei

December végén az emberek összegzik, és értékelik a maguk mögött hagyott évet, ami során kiderül, hogy az esetleges rossz dolgok mellett jelen volt számos kellemes, vagy akár felejthetetlen élmény is.
Én is átgondoltam az elmúlt hónapok eseményeit, és kiválogattam a legjobb olvasmány-, valamint filmélményeimet. 

Könyvek

Először a könyvekkel kezdeném. Idén körülbelül 52 könyvet olvastam el. Ezek különböző műfajok, stílusok, korok képviselői, mégis kiválasztottam közülük öt darabot, amik a legjobban tetszettek.


Takami Kósun: Battle Royale
A Battle Royale már régóta a kívánságlistámon volt, amikor egy véletlen folytán megpillantottam a könyvesbolt polcán.
Kétségkívül ez volt az egyik legnyomasztóbb és legmegrázóbb olvasmányélményem idén, és arányaiban talán ezt olvastam el a leghamarabb.
Annyi biztos, hogy maradandó élményt nyújtott, amit nem felejtek el egyhamar. 




J.K. Rowling: Átmeneti üresedés
Ezzel a történettel először a TV-n keresztül találkoztam. Nem tudtam pontosan, hogy mit nézek, de amit láttam, az felkeltette az érdeklődésemet.
Jó volt egy ilyen realisztikus regényt olvasni a sok földöntúli sztori után. Remek cselekmény, remek szereplők. Emelem kalapom az írónő előtt!





Stephen King: Tortúra
A Tortúrát is először filmen láttam. Nagyon tetszett, hiszen Kathy Bates vérfagyasztó játékával borzongatja és a képernyő elé szegezi a nézőt.
A könyvtől nem vártam sok újat... az elején. Ahogy haladtam vele, egyre jobban éreztem, hogy még a filmnél is többet ad, sokkal nyomasztóbb mint a mozgóképes változata. Amit a filmben nagyon durvának tituláltam, az a könyvben más, és sokkal rosszabb volt. 
Egy szó mint száz, ez is egy jó példája Stephen King zsenialitásának.



Margaret Atwood: Alias Grace
Ez az első Margaret Atwood könyvem, de biztos hogy nem az utolsó. Grace története igazán érdekes. Az írónő egy hiteles és nem túl kecsegtető korrajzot fest a 19. század első feléről. Szinte letehetetlen olvasmány, ami elejétől a végéig fenntartja az olvasó érdeklődését.







Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Az esetek többségében nem szoktam szeretni sem a kötelező olvasmányokat, sem a drámákat. Ez a mű viszont teljesen magával ragadt. A bosszú témájának valamint a megbocsátás kérdésének ilyen elrugaszkodott történetbe való helyezése az író zsenialitására utal.
Ezzel mindenképpen megszerettem Dürrenmattot, és kétség kívül ő lett az egyik kedvenc 20. századi drámaíróm.






Filmek

Idén is sok filmet láttam, újakat és régebbieket egyaránt. Most a legjobban tetsző idei megjelenésű filmeket válogattam össze.

Tűnj el! (Get Out! )
Jordan Pele rendezői debütálása nagyon jóra sikeredett. A Tűnj el! egyszerre hátborzongató és vicces, emellett társadalmi szatíra és a rasszizmus a fő összetevője a filmnek. Az elejétől kezdve jól adagolja a feszültséget, és remekül készíti elő a végkifejletet.
A történetvezetés mellett a színészi játékban sincs kivetnivaló, már az első percekben elfogja az embert a "valami nincs rendben" érzés. Bár sokan horrornak titulálják, én mégis bárkinek -aki kíváncsi rá- szívből ajánlom.



Lego Batman- A film (The Lego Batman Movie)
A Lego kalandot nagyon szerettem (és Batmanért is odavagyok), így izgatottan vártam a következő részt.
Még mindig csodálom a készítőket ( és egyébként minden stop-motion filmnél így érzek) amiért ennyi energiát és időt belefektetnek ezen filmek elkészítésébe, és ilyen csodákkal ajándékoznak meg minket.
A kivitelezése ennek a mozinak is fantasztikus, a sztorit, a cselekményt és a párbeszédeket pedig imádom. Minden olyan Batmannel kapcsolatos logikai bakit és kérdést felvet, és egyben ki is figuráz, ami valószínűleg sok ember fejében megfordult. Poénban és humorban bővelkedik, és nagyon jól esik megnézni.

Nyomd, bébi, nyomd (Baby Driver)
Edgar Wright filmjeiért már jó ideje odavagyok. Műveiben a remek humor és a dinamikusság fog meg rendszeresen. Itt se történt más. A Baby Driver egy száguldással és fékcsikorgatással telenyomott akciófilm, aminek a képsorai, jelenetei és a szereplők apró mozdulatai tökéletesen össze vannak hangolva a zenékkel, amik pedig fantasztikusan vannak összeválogatva.


Logan
(Cselekményleírást tartalmazhat! )
Amikor tömegével jönnek ki az újabbnál újabb szuperhősös filmek (több-kevesebb sikert aratva), akkor szinte felüdülés egy ilyen újszerű, rendhagyó gyöngyszemet megnézni.
A Logan sokkal mélyebb, érzelmesebb, ugyanakkor durvább és bevállalósabb mint egy átlagos darab a műfajból.
 A vad és szinte halhatatlan mutánson is meglátszik az idő múlása, és magányos személyiségét egy óvó "apáéra" cseréli.
Roszomák mindenképpen egy hozzá nagyon méltó filmet kapott, és méltó búcsúztatása egy ilyen nagy múltú karakternek.

Dunkirk
A valós eseményeket feldolgozó háborús dráma, a Dunkirk az év egyik legjobb filmje.
A három síkon játszódó történet hihetetlenül nyomasztó, és lelkileg sokkoló a néző számára. A film elejétől a végéig lehet érezni a feszültséget, amit csak növel Hans Zimmer zenéje.
A felvételek gyönyörűek, a színészi játék pedig kifogástalan. Minden szereplőn érezni lehet a reménykedést, a hazavágyást, ugyanakkor a félelmet és a teljes összeomlás közeledtét.
Remek film egy tragédiáról, újszerű megközelítésből.


Vademberek hajszája ( Hunt for the Wilderpeople) 
Ez az Új-zélandi road movie teljesen a szívemhez nőtt. A kövér gyerek és a mogorva öregember kalandja nagyon humoros, jópofa és szívmelengető. A felvételek és a táj gyönyörű, a szereplőket pedig nem lehet nem szeretni. Taika Waititi ismét egy remek és egyedi filmet rendezett, amit mindenkinek érdemes megnéznie.
Ricky Baker nevét pedig jó ideig nem fogom elfelejteni.





Ez lenne az én kis év végi összesítésem, remélem jövőre még hosszabb lesz a lista.
Addig is mindenkinek könyvekben és filmekben gazdag boldog újévet kívánok! :)
Read More
      edit