Amy Ewing: Az Ékkő

Kiadó: Maxim
Év: 2016
Terjedelem: 368 oldal
Sorozat: The Jewel-trilógia 1.

"Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni."


Véleményem: Őszintén szólva,nem vártam túl sokat ettől a könyvtől. Nem hittem, hogy tud újat mutatni a történet, hiszen itt is megtalálhatóak a szokásos elemek: disztópikus világ ,különböző körzetekben élő társadalmi csoportok, a főszereplő pedig más mint a többiek és lázadozik a rendszer ellen. Ha pedig ez nem lenne elég, még egy tiltott szerelem is kibontakozik. Minden második YA regény valaha...

Aztán elkezdtem olvasni a könyvet, és valami oknál fogva egyszerűen nem tudtam letenni, és csak úgy faltam a sorokat. A sablonos dolgok köré olyan világot, történetet épített az írónő, amitől az egész izgalmas lett, és feszülten vártam, hogy mi fog történni a következő oldalon.

Egy elég kemény antiutópisztikus társadalom tárul elénk. Itt a gazdag nők a különleges lányokat arra használják, hogy világra hozzák leendő gyermekeiket,mivel ők befolyásolni tudják a gyermek tulajdonságait a mágiájukkal. Azonban ezek az úri hölgyek tárgyként bánnak a lányokkal, és tulajdonuknak tekintik őket, így bármit megtehetnek velük. Egymással versenyeznek, dicsekednek a "szerzeményükkel" . Bármit képesek megtenni a saját érdekükben, és egyáltalán nem tisztelik az emberi életet.

Violet számomra eléggé semleges szereplő. Nem volt vele különösebb problémám, azonban nem is kedveltem meg. A legtöbb figurával ugyanígy voltam. Azonban Garnetet kiemelném. Bár nem kapott nagy szerepet, és nem mindig viselkedett a legkedvesebben, de pont ezért, hogy kilóg a látszattökéletességből , rögtön megkedveltem.

Sajnos teljesen egyedinek nem mondható a történet, de az írónő jó dolgokat hozott ki belőle. Közel sem tökéletes, de bevezető, első kötetnek egész jó. Élvezetes, gyorsan olvasható, és olyan függővéggel fejeződik be, ami után az ember rögtön meg akarja kaparintani a folytatást.

Tudom ajánlani, és még akkor is megér egy próbát, ha már unod a disztópikus YA regényeket.


Összegezve: 7/10