 |
| Kiadó:Könyvmolyképző Kiadó Kiadás éve:2013 Terjedelem:382 oldal Sorozat:Szeretni bolondulásig #1 |
Ő Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn, akibe Julie teljesen belezúgott. Bonyolult? Kínos? De még mennyire. Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni?
Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak. De a szerelem - és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata - mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül."
Véleményem:Ez.Nagyon.Jó volt.Hogy hogy csak nemrég olvastam?
A borítója nagyon tetszik.Amint megkaparintottam,azonnal a betűket kezdtem el nézegetni,pontosabban a rajtuk lévő mintákat (amiket csak a könyv olvasása után értettem meg igazán).
Ez nem az a szokásos szerelmes történet,ahol a lány és a fiú első látásra egymásba szeretnek,és az erősebbik nem valami nagymenő személyiség.Nem.itt ez szépen lassan bontakozott ki,nem is akármilyen módon,nem is akármilyen emberekkel..(Ezt nem mondom el,mert spoileres)
Ez a harmadik Rubin pöttyös könyvem,és ennek sem túl happy a története.Pontosabban a középpontban álló család múltja nem túl boldog,főleg,hogy egy megtörtént szörnyű esemény miatt az egész család élete megváltozik.
És akkor térjünk át a szereplőkre.
Juliet én se nem szerettem se nem utáltam.Nekem olyan köztes volt.Bár voltak részek,amikor már rákiáltottam volna,hogy vegye már észre magát! Mondjuk a vége felé már kicsit jobban megkedveltem.
Mattet már az elejétől kezdve szerettem.Nekem minden furcsa szokása és kockasága ellenére nagyon szimpatikus volt.Sőt,különösen tetszettek a fura pólói.Ő tényleg kedves,gondoskodó,ha néha nem is úgy látszik.Ő volt a kedvenc szereplőm.
Finn nekem olyan semmilyen szereplő volt.Úgy voltam vele,hogy addig nem fogom megszeretni,amíg nem találkozik Julieval.
Celeste-et én szerettem,pont a furcsaságai miatt.Ő olyan karakter,akit az ember vagy szeret,vagy különcnek tart,és észre sem veszi.Úgyhogy ő volt az én emberem.
És persze ne feledkezzünk meg Foto Finnről se.Komolyan mondom jobban szerettem mint az igazit.Először furának tartottam,később viszont már szinte el sem tudtam volna képzelni a történetet nélküle.
Van benne egy hatalmas csavar.Amin én sajnálatos módon nem lepődtem meg,mégpedig azért,mert elolvastam a Flat-Out Matt fülszövegét.Ha ezt,az első részt még nem olvastátok végig,akkor NE OLVASSÁTOK EL a következő rész fülszövegét.NE.
Julie és Finn levelezésének olvasása közben úúgy rám jött az estőernyőzhetnék.Bár tuti,hogy közben félnék,de ki kell próbálnom egyszer!
Nekem nagyon tetszett a könyv,az ötlete,a szereplők,és a fordulatossága,szívszorító hatása is egyaránt.Sokszor csajos,és nagyon fiatalos hangulata ellenére egy elég komoly témáról is szó van benne.úgyhogy ha az elején kételkedsz is benne,olvasd tovább,mert remélhetőleg tetszeni fog.
Összegezve:9/10
Ez nem az a szokásos szerelmes történet,ahol a lány és a fiú első látásra egymásba szeretnek,és az erősebbik nem valami nagymenő személyiség.Nem.itt ez szépen lassan bontakozott ki,nem is akármilyen módon,nem is akármilyen emberekkel..(Ezt nem mondom el,mert spoileres)
 |
| A kép ne tévesszen meg. Nem ennyire vidám. |
És akkor térjünk át a szereplőkre.
Juliet én se nem szerettem se nem utáltam.Nekem olyan köztes volt.Bár voltak részek,amikor már rákiáltottam volna,hogy vegye már észre magát! Mondjuk a vége felé már kicsit jobban megkedveltem.
Mattet már az elejétől kezdve szerettem.Nekem minden furcsa szokása és kockasága ellenére nagyon szimpatikus volt.Sőt,különösen tetszettek a fura pólói.Ő tényleg kedves,gondoskodó,ha néha nem is úgy látszik.Ő volt a kedvenc szereplőm.
Finn nekem olyan semmilyen szereplő volt.Úgy voltam vele,hogy addig nem fogom megszeretni,amíg nem találkozik Julieval.
Celeste-et én szerettem,pont a furcsaságai miatt.Ő olyan karakter,akit az ember vagy szeret,vagy különcnek tart,és észre sem veszi.Úgyhogy ő volt az én emberem.
És persze ne feledkezzünk meg Foto Finnről se.Komolyan mondom jobban szerettem mint az igazit.Először furának tartottam,később viszont már szinte el sem tudtam volna képzelni a történetet nélküle.
Van benne egy hatalmas csavar.Amin én sajnálatos módon nem lepődtem meg,mégpedig azért,mert elolvastam a Flat-Out Matt fülszövegét.Ha ezt,az első részt még nem olvastátok végig,akkor NE OLVASSÁTOK EL a következő rész fülszövegét.NE.
Julie és Finn levelezésének olvasása közben úúgy rám jött az estőernyőzhetnék.Bár tuti,hogy közben félnék,de ki kell próbálnom egyszer!
Nekem nagyon tetszett a könyv,az ötlete,a szereplők,és a fordulatossága,szívszorító hatása is egyaránt.Sokszor csajos,és nagyon fiatalos hangulata ellenére egy elég komoly témáról is szó van benne.úgyhogy ha az elején kételkedsz is benne,olvasd tovább,mert remélhetőleg tetszeni fog.
Összegezve:9/10
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése