 |
| Kiadó: GABO Eredeti kiadás éve: 2016 Terjedelem: 630 oldal Sorozat: A Fennmaradottak krónikái 3. |
"Lia túlélte Vendát – de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a hercegnő állíthatja meg.
A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét. Amikor megpróbálja figyelmeztetni Morrighant, összekülönbözik Rafe-fel, és nem tudja, megbízhat-e Kadenben, aki követte őt.
A Fennmaradottak krónikájának fináléjában árulókat kell leleplezni, áldozatokat kell hozni, és végre kell hajtani a lehetetlent, mert valamennyi királyság sorsa a tét."
Véleményem: Ismét eljött az idő, hogy búcsút intsek egy világnak. A sorozatoknak ez az átka. Mire megszeretem, addigra el is kell engednem.
A kapcsolatom A Fennmaradottak krónikáival nem indult tökéletesen. Az árulás
csókjával a szépen felvezetett csavar ellenére sem voltam teljesen elégedett,
Az árulás szíve pedig szokványos második részként hatott rám, és csak néhány
apró részlet maradt meg belőle mire neki láttam a befejező kötetnek. Most pedig
Az árulás szépsége kellemes csalódást nyújtott.
Rögtön az előző rész függővégének folytatásával kezdődik a könyv.
Lia túlélte sérüléseit, de nem sikerült elpusztítania a gonoszt. Mindenképpen haza akar menni megvédeni az otthonát, emiatt azonban szembe kerül Rafe-fel. A háború közeleg, miközben régi sérelmek és sötét titkok kerülnek felszínre. Lia feladata, hogy ezeken felülemelkedve megállítsa az ellenséget, és bár áldozatok árán, de megmentse a birodalmat.
Rögtön az előző rész függővégének folytatásával kezdődik a könyv.
Lia túlélte sérüléseit, de nem sikerült elpusztítania a gonoszt. Mindenképpen haza akar menni megvédeni az otthonát, emiatt azonban szembe kerül Rafe-fel. A háború közeleg, miközben régi sérelmek és sötét titkok kerülnek felszínre. Lia feladata, hogy ezeken felülemelkedve megállítsa az ellenséget, és bár áldozatok árán, de megmentse a birodalmat.
Először is a
szereplőkről szeretnék szólni. Lia soha nem tartozott a kedvenc női főszereplőim
közé. Nem tartottam szimpatikusnak, sőt, néha kifejezetten idegesített. Most
viszont végre megkedveltem. Nagyon sokat fejlődött. Egy felnőtt, érett vezető
lett belőle, aki átlátva az embereken és leküzdve a nehéz helyzeteket hatalmas
dolgot vitt véghez. Rafe is nehéz helyzetbe kerül, és nagy feladat hárul rá, de
Lia iránti érzéseit semmi sem gátolhatja. Kadent igazából eddig is kedveltem,
és bár Pauline nem volt a szívem csücske, ő is pozitív irányban változott meg.
Jeb, Sven, Tavish és Orrin pedig egészen a szívemhez nőttek.
A kezdetek
során fellépő nem túl szokványos szerelmi háromszög egyik csúcsa levált
időközben. A Kaden és Lia közti kapcsolat átalakult, már nincs szó szerelemről,
de kialakult köztük egyfajta kötelék, ami igen erős.
A történet
folyása kezdetben egészen egyenletes, és bár néha kicsit lankadt a figyelmem,
de alapvetően izgalmas volt. A végén pedig csak kapkodja a fejét az ember,
annyira eseménydús és pörgős a cselekmény. Mégis, mindezek ellenére sem éreztem
katarzist, nem rágtam le a körmeimet izgalmamban és nem ért hatalmas meglepetés
a végén.
Ami nagyon
tetszett, az a Morrighan múltját bemutató elbeszélés volt. Nagyon jó, hogy ezt
is tartalmazza a könyv, és az elmúlt idők eseményeibe is bepillantást
kaphatunk.
Összességében
tetszett, befejező kötetnek kifejezetten jó. Nem bántam meg, hogy
megismerkedtem ezzel a világgal, és nyugodt szívvel ajánlom az érdeklődőknek.
Összegezve: 8/10
